Ugrás a tartalomhoz Lépj a menübe
 


Kösz Apu!!!

Apunak a mennyei birodalomba:

 

http://www.youtube.com/watch?v=Fv1D7cDSbrc

 

 

Kitárt karokkal

 

Nem szél, mely csavarja a fát,

Vagy szárítja eső után a határt.

Nem szél, de akkor mit érzek én?

 

Nem eső, mely mossa a hegy oldalát,

Vagy görgeti az úton a kövek hadát.

Nem eső, de akkor mit érzek én?

 

Nem is a nap, mely égeti nyaranta bőrömet,

Vagy repeszti a szikkadt földeket.

Nem a nap, de vajon mit érzek én?

 

Van egy hely, amiről mindenki halkan beszél,

Ahol a fájdalom nem ér utol,  és Ő oda evezett!

Arcomon keserű könnyem csepereg.

Elhagyom majd én is e világot, mely csak fájdalmat szül amerre látok.

És majd akkor, de csak akkor elmúlik a fájdalom, ez az átok.

Egy fátyol van köztem és ama világ között és én nem látok rajta át.

Át szeretnék menni, hát adjatok egy sajkát.

Át szeretnék menni, egy kicsit levegőt venni,

Egy kicsit jól lenni, egy kicsit megpihenni.

Adjatok, adjatok…!

Elfáradtam! Fáradt vagyok!

Nem látjátok Égi Angyalok?

Ráncos, szuszogó, kifacsart lelkemet leteszem elétek,

Nincsenek már kérdéseim, nincsenek miértek,

Megadom magam, mindenemet, térdre kényszerítettétek.

 

Talán a hópihe mely rászáll az ujjam hegyére,

Mely fagyos és tüzes és szemkápráztatóan fényes,

Talán a hópihe, talán a hópihe mit érzek én.

 

2012 november velmokata

 

 

 

imadkozo_no.jpg