Ugrás a tartalomhoz Lépj a menübe
 


A modern élelmiszer termelés tébolyai

A MODERN ÉLELMISZER TERMELÉS TÉBOLYAI

Sokunk számára annyira megszokottá vált a normális táplálék hiánya, hogy a mesterséges termékek nélkül el sem tudjuk képzelni konyhánkat, és azokat bélyegezzük különcnek, aki a természetes táplálkozást óhajtják. Teljesen

érthető, hiszen az ipar uniformizálja az étkeket, a krumpli szeleteket milliméterre egyformára vágják, a tejről meg a gyerekek közül sokan nem is tudják, hogy a tehén tőgyéből fejik, mi több odáig jutottunk, hogy aki tudja annak

                                                         BÜDÖS A TEHÉN.

De a boltok polcairól könnyedén levehető csili-vili dobozok nem büdösek. Tartalmazzák a tejnek látszó fehér folyadékot, és  elviselik az igen szélsőséges körülményeket is. Na, ez biztos, hogy nem a büdös tehéntől származik. De nem baj, olyan mintha az lenne.

Példálózhatnánk megannyi étellel, ami asztalunkra kerül, hiszen olyan jól néz ki, hát együk meg. De mielőtt beleharapunk rémüldözzünk még egy kicsit. Krimibe illő adatok, s köztük a legújabbak; aflatoxin a paprikában, tisztítószer a tojásban, higany a tonhalban, rákkeltő anyagok a kolbászban és a borban, dioxin a tejben, s ráadásul DDT az anyatejben.

S ha nem anyatej akkor mi? Hát tápszer, amelyet előszeretettel etetünk kisbabáinkkal, ha szeretnénk, hogy testalkatunk, hasonlítson a várandósság előtti állapotra. De mit is nyomunk le a torkán? Tejpor és szója, génkezelt szója.

1-tejpor, honnan van az a tejpor? A büdös tehéntől. Vagyis, igen csak lekiabálták a parókámat, amikor egy-egy stresszes időszak hatására kissé elapadt anyatejemet, tehéntejjel pótoltam gyermekem étvágyának kielégítésére. Merthogy „a tehéntejfehérje nem emészthető a gyereknek, és a tehénen keresztül a gyerek megkapja a sok vegyszert ami a tehén táplálkozása útján bekerül a tejbe”. Kíváncsi volnék, hogy ez a tejfehérje és a vegyszer a csecsemőtápszerben, -amit ugye a tehéntejből készítenek- hogy nincs benne?

2-szója, a génkezelt. Bár a génkezelt élelmiszerek hatását még nem ismerjük, óvatosan kellene bánnunk vele mindenképp. Csak arra gondoljunk, NEM TERMÉSZETES.

Szóval tömjük a csecsemőbe a tejporokat. Vizsgálatot végeztek annak céljából, hogy milyen hatással van a szója szervezetünk működésére. A kutatások kiderítették, hogy a szójahormonok hozzákötődnek a női nemi hormont befogadó molekulához, és így nem engedik hatni a női nemi hormon védő hatását. S mivel ezek a hormonok a férfiakban jóval kevesebb példányszámban fordulnak elő, így ők még veszélyeztetettebbek, mint a nők. Ez

szívnagyobbodáshoz is vezethet. Olvashattuk, láthattuk hírekben már, sportolóink hirtelen halálát, egy-egy edzés vagy meccs után.

S a szója szinte mindenben benne van, kenyérben, felvágottakban, olajban, tejszínben, tejben, tejfölben, fagylaltban. De ezekben az élelmiszerekben nem koncentráltan van jelen, mint a tejporban. A csecsemők napi tápszeradagja viszont öt-hat fogamzásgátló tablettának megfelelő mennyiségű hormont tartalmaz.

Anyukák! BIOétel és egy-két lógó cici, de a gyerkőc bírni fogja a strapát, max nem lesz akkora nagy szíve.

Az ipar fejlődése igen káros következményekkel járhat egészségünkre, és jár is. Nézzünk csak körül, nincs egy olyan család akit ne érintene egy-egy súlyos betegség.  Egy kis plusz energia, ha a füves kertünk egy részét inkább vegyszermentesen kezelt zöldségtermesztésre használjuk, vagy mai rohanó világunkban legyünk kényelmesebbek, és menjünk a BIO piacra, mindent megkapunk amire szükségünk van a következő héten. S nem drágább, tapasztalatból mondhatom. Amióta nem járok nap mint nap boltba vagy hetente, kéthetente valamelyik multi bevásárlóközpontba és otthagynék 20 000-et egy kosárra való szemétért, ezen már be is hoztam a bio piacon kifizetett „drágább” alapanyagok árát.

Gondoljunk csak bele, az élelmiszeripar belőlünk él (és milyen jól) miközben egyre kevesebb a termelő a gabona a zöldség a hús. Akkor miből is készül az a sok gusztusosan csomagolt élelmiszer? Imitátumok, adalékanyagok, ízfokozók, aromák.

Az Európai Unióban évente 170 000 tonna iparilag előállított aromát használnak fel, valamint további 95 000 tonnát az ízfokozó glutamátból, holott rendkívül

l kis mennyiség elegendő ezekből a szupererős anyagokból.

A boraromából például 4 gramm elég 100 liter borhoz, évente mégis 15 000 tonna fogy el évente világszerte. A fehérkenyérhéj-aromából 70 milliomodnyi gramm kell egy kiló kenyérhez, a joghurtok ízesítéséhez használt mogyoróaromából pedig 5 milligramm 1 millió liter vízhez. Az aromák használata a szükség kényszeríti rá a gyártókat. Hisz nincs annyi mogyoró, de még eper sem, amennyi ki tudná elégíteni az igényeket.

Az ipar pedig egyre újabb lehetőségek után kutat, és a szükség, mint ismeretes találékonnyá tesz. Az élelmiszermérnökök  fantáziája úgy látszik nem ismer határokat. Szimulált nyers tojást összeállítottak sovány tejporból, zselatinból, tojássárga festékből és vízből, vagy zöldborsóból marcipánt, baktériumokból kávétejszínt vagy krémsajtot, egy további eljárással fehérjéből és zsírból szalonnát, madártollból bonbont és a csúcs, szennyvíztisztítók maradékából hamburgert. Jól hangzik!!! ?

 

Szervezetünk azonban abból él, amit elfogyaszt. Az élelmiszerek az ember számár olyanok, mint a benzin az autó számára. Senki nem merné megkockáztatni, hogy autójába beletöltsön valami olyat, aminek ugyan benzinszaga van, de valójában víz benzinaromával. Még akkor sem ha az természetazonos. Ételeink szép új világában a címzett valahol lemaradt. Étkezési kultúránk a tulajdonképtelenség világába veszett. Ha ételeink olyanok mintha, olyan az ízük mintha és olyan az illatuk mintha, akkor a szervezetünk is úgy fog működni mintha…

                                                                                                                                 velmokata

 

 

 

fatguy_n.jpg

Életünk mindennapjaira jellemző képek;

Elsőként a tömítőanyagokkal túltáplált, mégis éhező test.

Másodikként felvonuló képünknek, a nem vagyunk a közpéppontunkba címet is adhatnánk. És szinte soha nem vagyunk a középpontunkba, néha egy kicsit úgy teszünk mintha, hogy ezt mások ne lássák.

depi1.jpg